Bízni az Örökkévaló védelmében – minden nemzedékben A széderestén olvasott Hággádá egyik bekezdését együtt szokta énekelni az asztaltársaság. Héberül így kezdődik: Vehi seámdá… a magyar fordítás pedig így szól: „Ez az isteni ígéret vigyázta őseinket, és ez vigyáz bennünket is. Mert nem csupán egyetlen ellenség készült elpusztítatni minket, hanem minden egyes nemzedékben támadnak olyanok, akik […]
Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszách szóval fejezi ki. A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál […]
Szédereste nemcsak mesélünk, eszünk és iszunk, hanem sokat éneklünk is. A legnépszerűbb dalok közül ismerkedjünk meg kettővel közelebbről. Dájénu Talán a legismertebb peszáchi dal (holtversenyben az Echád Mi Jodéával). Tizenöt versszakon keresztül sorolja mindazt a jót, amit az Örökkévaló tett a zsidó néppel, illetve adott nekünk. Lássuk, mi az, amiért (többek között) hálásak lehettünk és […]
A Hággádá egy rabbinikus útmutató, egy tórai ünnep, a peszách fő eseményéhez, a széderesté(k)hez. Azonban amellett, hogy benne van a szédereste szertartási sorrendje, talán a legismertebb benne – zsidó és nem zsidó körökben is – a négy fiú. Ők négyen: a jó, a gonosz, az együgyű, és aki még kérdezni sem tud. A széderestének fontos […]
Náchson szerepe a tenger kettéválásában A kivonulás egyik – máig is mindenkit foglalkoztató – alapkérdése maga a Sás-tenger szétválasztásának kérdése. Ha valaki körkérdés formájában próbálná kideríteni, miként ment végbe az eset, akkor a valószínű narratíva arról szólna, hogy Mózes állt derékig a tengerben, míg Izrael népe erős kétségek között vergődve állt a parton, és drukkolt, […]
Akkor is ha sosem voltál ott A zsidó nép 3330 éve vonult ki Egyiptomból. Azóta a zsidó családok, közösségek minden évben egyszer körülülik az asztalt, hogy megemlékezzenek erről az eseményről peszáchkor. A széderestén különböző tevékenységeket végzünk, amelyekkel mind az egyiptomi kivonulásra emlékezünk: maceszt eszünk, négy pohár bort iszunk, keserű gyökeret eszünk, oldalra dőlünk mint a […]
A Lativ Londonban járt – Golders Green lativos szemmel „Magyarországon vallásos zsidónak lenni nehéz.” Ezt olyan sokszor mondjuk, olyan sokszor halljuk. „Nehéz a diaszpóralét, mennyivel könnyebb lenne Izraelben élni.” Ez bizonyos, hogy így van, azonban az Angliában töltött néhány nap alatt találkozhattam egy olyan diaszpóraléttel, amelyben a vallásos zsidó élet tényleg működik, ahol van a […]
Zsidó turisztikai és történelmi kitekintés Marokkóból Kevés olyan ország, város létezik a Földön, ahol zsidók és arabok békében élnek egymás mellett. Zsidó közösségeket bemutató sorozatunk e részében egy ilyen kivételes államba kalauzoljuk olvasóinkat, Marokkóba. Sajnos a béke és egymás elfogadása Marokkóban sem volt mindig természetes. Izrael állam 1948-as megalapításáig 250 és 350 000 közöttire becsülték […]
I-en megmondja a zsidó népnek, honnan tudhatják, hogy egy állat kóser-e vagy sem: ha hasított patájú és kérődző, akkor kóser, és meg lehet enni. Ha vagy nem hasított patájú, vagy nem kérődző, akkor nem kóser, és nem lehet megenni. Az összes állat közül csak egy van, amelyiknek hasított patája van, de nem kérődzik: „a disznó, […]
Hogyan segít a szédereste a szellemi fejlődésünkben? A bölcsek tanítása szerint mindenkinek úgy kell tekintenie magára, mintha ő maga jött volna ki Egyiptomból a kivonuláskor. Míg a rabbik a személyes átélést kívánják meg több mint 3300 év távlatából, a modern korban élő zsidó nagyon nehezen tud megfelelni ennek az előírásnak. Mit kell tennünk, hogy tényleg […]